40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet
a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a
(3) bekezdésének l) pontjában, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
5. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési,
hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008.
(V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a nemzeti fejlesztési és
gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm.
rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában meghatározott
feladatkörében eljáró iparügyekért és kereskedelemért felelős miniszterrel és a
szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII.
28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró
szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez
alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá
járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre
– a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a
villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével –
használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),
b) a gépet működtető, irányító személyre (a továbbiakban: gépkezelő),
c) a gépkezelő jelöltek (a továbbiakban: gépkezelők) képzésére vizsgáztatására,
d) a gép kezeléséhez szükséges gépkezelői
jogosítvány kiadására.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és
a tűzoltóság által üzemeltetett gépekre, továbbá az egyes technológiai
műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű (telepített) gépsorok
részét képező gépekre és az ezeket működtetető gépkezelőkre.
(3) E rendelet alkalmazásában gépcsoportnak minősül az egyes gépek tekintetében
a munkavégzés célja és módja, valamint a gép szerkezeti
kialakításának meghatározó jellemzői alapján kialakított, négy számjeggyel
azonosított csoport.
2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra
hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés
megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az
építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott,
a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői
jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány
igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése
nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat
kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert
szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Ha az emelő- és rakodógép a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes
miniszteri rendelet alapján közúti járműnek minősül, és a munkavégzés vagy a
munkahely-változtatás során közutat vagy közforgalom elől el nem zárt magánutat
vesz igénybe, és a gép kezelője járművezetési feladatokat is ellát, a
gépkezelőnek a közúti jármű vezetésére jogosító, a közúti közlekedés
szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott, hatályos
engedéllyel is rendelkeznie kell.
3. § (1) Az emelő- és rakodógép gépcsoportba sorolását a 2. melléklet
tartalmazza.
(2) A gépcsoportba sorolást az emelő- és rakodógép
a) konstrukciója által meghatározott munkavégző képessége (a munkavégzés célja
és módja),
b) munkavégző képességét meghatározó fő szerkezeti jellemzők, továbbá
c) a gép kezelőjével szemben támasztható kezelési követelmények
határozzák meg.
(3) A gyakorlati vizsga során alkalmazott emelő- és rakodógép 2. melléklet
szerinti gépcsoportba sorolását a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
4. § (1) A gépkezelők képzése iskolarendszeren kívüli képzés (a
továbbiakban: tanfolyam) keretében történik.
(2) Tanfolyamra az jelentkezhet, aki a közúti közlekedésről szóló törvényben
meghatározott, életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel.
(3) Tanfolyamot az a felnőttképzést folytató intézmény kezdhet meg és
folytathat, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek.
(4) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részből áll.
(5) Az elméleti oktatási rész tantárgyai és legkisebb oktatási óraszámuk
gépcsoportonként:
a) gépek szerkezettana (gépcsoportonként 15 tanóra),
b) üzemeltetési és technológiai ismeretek (5 tanóra),
c) szakirányú munkavédelemi és elsősegély-nyújtási ismeretek (5 tanóra).
(6) A gyakorlati oktatási rész (gépkezelési gyakorlat) gépcsoportonként és
tanulónként legalább 5 tanóra, egy tanóra időtartama 45 perc.
(7) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részén – amennyiben jogszabály
másként nem rendelkezik – a részvétel kötelező.
(8) Az elméleti tantárgyat az oktathatja, aki a tantárgy szakmai tartalmához
tartozó, legalább középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik.
(9) A gyakorlati tantárgyat az oktathatja, aki a választott gépcsoportba
tartozó gép kezelésére jogosító, a rendeletben meghatározott jogosítvánnyal és
legalább 1 éves időtartamú gépkezelési gyakorlattal rendelkezik.
(10) Az elméleti és a gyakorlati oktatásra vonatkozó részletes szabályokat a 4.
melléklet tartalmazza.
5. § (1) A gépkezelői vizsga tárgyai:
a) elméleti vizsgatárgyak:
aa) gépek szerkezettana,
ab) üzemeltetési és technológiai ismeretek,
ac) szakirányú munkavédelemi és elsősegély nyújtási
ismeretek;
b) gyakorlati vizsgatárgy: gépkezelés.
(2) Gyakorlati vizsgát az tehet, aki:
a) minden elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, vagy
b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt
gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel
rendelkezik vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsgát tett.
(3) A vizsgadíjra megfelelően alkalmazni kell a közúti járművezetői vizsga és
az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól
szóló miniszteri rendelet 3. §-ának és a 3. számú
melléklete 2. és 3. pontjának rendelkezéseit.
(4) A gépkezelők vizsgáztatását és a gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti
Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) végzi.
(5) Az NKH a tanfolyamot folytató szervezettel, a tanfolyam befejezésének
időpontját megelőző 5 munkanappal történt előzetes egyeztetés alapján határozza
meg az elméleti és a gyakorlati vizsga időpontját és helyét.
(6) A vizsgák megtartására vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az NKH vizsgabizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság)
elnökből és két tagból (a továbbiakban együtt: vizsgabiztos) áll. Az elméleti
és gyakorlati vizsgákra a vizsgabizottságot az NKH jelöli ki. A
jegyzőkönyvvezetőt és a gép üzemeltetéséért felelős személyt a tanfolyamot
folytató szervezet jelöli ki.
(2) A vizsgabizottság tagjának az jelölhető ki, akit az Országos szakértői, az
Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai
vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló
miniszteri rendelet alapján kiadott Közlekedési Országos Szakmai Vizsgaelnöki
Névjegyzékben az építő- és anyagmozgató gép kezelője vizsgáztatási
szakterületre nyilvántartásba vettek.
(3) A vizsgabizottság elnökének az jelölhető ki, aki felsőfokú gépészeti
szakirányú képzettséggel rendelkezik.
(4) A vizsgabizottság mellett
a) az elméleti vizsgán részt vesz a tanfolyamon oktató tanár, továbbá részt
vehet a tanfolyamot folytató szervezet képviselője,
b) a gyakorlati vizsgán részt vesz a gép üzemeltetéséért felelős személy.
(5) A vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjainak a gyakorlati vizsga
helyszínére történő szállítása – amennyiben az nem esik egybe a vizsga
meghirdetett helyszínével – a tanfolyamot folytató szervezet feladata.
(6) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít,
amelynek egy eredeti példányát az elnök – a vizsgát követően – az NKH részére
átadja.
7. § (1) Aki a vizsga kötelezettségeit valamennyi vizsgatárgyból
teljesítette, gépkezelői jogosítványt kap.
(2) A gépkezelői jogosítvány kiadását, anyakönyvezését és a jogosítványmásodlatok
kiadását az NKH végzi, az elméleti és gyakorlati vizsgákról készült
vizsgajegyzőkönyvek adatai és a vizsgázó vagy a gépkezelői jogosítvány
jogosultja kérelme alapján. A sikeresen vizsgázók részére az NKH a gépkezelői
jogosítványt a vizsgát követő 15 munkanapon belül állítja ki.
8. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a
kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. § (2) bekezdését 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló
6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján, az NKH Központi Hivatala
által építőgép-kezelői vizsgabiztosi tevékenység ellátására megbízott személy
az e rendelet szerinti vizsgabiztosnak 2009. december 31-éig jelölhető ki.
(4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez
kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló
6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői
jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2.
mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép
kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.
(5) Hatályát veszti a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések
szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM
rendelet 2. melléklet „AZ 1. MELLÉKLET 16. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS
VIZSGAKÖVETELMÉNYEI” cím VII. Egyebek fejezete.
1. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez
A gépkezelői jogosítvány
tartalmi elemei és formai követelményei
A jogosítvány külső oldala
A kiállító szervezet megnevezése: Nemzeti Közlekedési
Hatóság |
|
A jogosítvány belső oldala |
|
................./20............... |
|
anyakönyvi szám |
TUDNIVALÓK |
Név: |
1. A jogosítványt a Nemzeti Közlekedési Hatóság a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet alapján állította ki . A jogosítvány jogosultja a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján köteles időszakos orvosi vizsgálaton megjelenni. |
helységben született, |
|
3 × |
|
..................................................... |
|
VIZSGA BEJEGYZÉS |
|
|
A gépcsoport kódszáma |
A gépcsoport megnevezése |
1 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
1 |
2 |
aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
|
aláírás |
aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
|
aláírás |
aláírás |
|
|
|
|
|
|
1 |
2 |
1 2 |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
|
aláírás |
aláírás |
|
|
|
|
|
|
|
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
Kelt .........., ...... év hó ..... n. P. H. |
|
aláírás |
aláírás |
ORVOSI BEJEGYZÉS |
ORVOSI BEJEGYZÉS |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
P. H. aláírás |
P. H. aláírás |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
P. H. aláírás |
P. H. aláírás |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
P. H. aláírás |
P. H. aláírás |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Érvényes: .......... év hó .........-ig |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
Kelt: ................. év hó ......... n. |
P. H. aláírás |
P. H. aláírás |
EGYÉB BEJEGYZÉSEK |
EGYÉB BEJEGYZÉSEK |
2. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez
A gépek gépcsoportba sorolása
I. |
FÖLDMUNKAGÉPEK |
|
|
11 |
Univerzális földmunkagépek |
|
12 |
Kotrók |
|
13 |
Árokásók |
|
14 |
Földtolók |
|
15 |
Földgyaluk |
|
16 |
Földnyesők |
|
FÖLDMUNKAGÉP GÉPCSOPORTOK |
|
|
Kódszám |
Megnevezés |
|
1111 |
Traktoralapú univerzális földmunkagép (MSZ EN 474-4) |
|
1212 |
Gumikerekes kotrók (MSZ EN 474-5) |
|
1222 |
Lánctalpas kotrók |
|
1223 |
Teleszkópos kotrók |
|
1311 |
Vedersoros árokásók |
|
1412 |
Földtolók |
|
1522 |
Földgyaluk |
|
1612 |
Földnyesők |
II. |
ANYAGMOZGATÓ- ÉS SPECIÁLIS SZÁLLÍTÓGÉPEK |
|
|
33 |
Targoncák |
|
36 |
Speciális anyagszállító és anyagtovábbító járművek |
|
ANYAGMOZGATÓ- ÉS SPECIÁLIS ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÓ GÉPCSOPORTOK |
|
|
Kódszám |
Megnevezés |
|
3312 |
Gyalogkíséretű targoncák |
|
3313 |
Vezetőállásos targoncák |
|
3324 |
Vezetőüléses targoncák |
|
3624 |
Betonszállító mixer |
|
3626 |
Betonszállító mixer betonszivattyúval |
|
3627 |
Kényszertömörítésű szilárd hulladék gyűjtő és szállító gépek |
|
3628 |
Szennyvízszállító és szippantó járművek |
III. |
EMELŐ- ÉS RAKODÓGÉPEK |
|
|
42 |
Emelő- és szerelőállványok |
|
43 |
Konténer emelők |
|
44 |
Járműves daruk |
|
45 |
Rakodógépek |
|
EMELŐ- ÉS RAKODÓGÉP GÉPCSOPORTOK |
|
|
Kódszám |
Megnevezés |
|
4213 |
Gépjármű emelő-hátfalak (MSZ EN 1756-1) |
|
4221 |
Mobil szerelő állvány (MSZ EN 1495) |
|
4223 |
Mobil szerelő kosár (MSZ EN 280) |
|
4224 |
Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű |
|
4374 |
Konténer emelők |
|
4411 |
Autódaruk (MSZ EN 13000) |
|
4431 |
Lánctalpas daruk |
|
4451 |
Járműre szerelt daruk (MSZ EN 12999) |
|
4511 |
Hidraulikus rakodók (homlokrakodók, forgórakodók, teleszkópos rakodók, MSZ EN 474-3) |
|
4572 |
Kompaktorok |
|
4593 |
Vagonkirakók |
IV. |
KÖZMŰÉPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, MÉLYÉPÍTÉS, ÚT-, ALAGÚT-, HÍDÉPÍTÉS GÉPEI, FENNTARTÓ ÉS KÁRELHÁRÍTÓ GÉPEK |
|
|
53 |
Útépítés gépei |
|
55 |
Alagútépítés gépei |
|
56 |
Fenntartás- és karbantartás gépei és berendezései |
|
KÖZMŰÉPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS, MÉLYÉPÍTÉS, ÚT-, ALAGÚT-, HÍDÉPÍTÉSI GÉP, FENNTARTÓ ÉS KÁRELHÁRÍTÓ GÉPCSOPORTOK |
|
|
Kódszám |
Megnevezés |
|
5316 |
Talajstabilizátorok |
|
5323 |
Betonbedolgozó finischer |
|
5341 |
Aszfaltbedolgozó finischer |
|
5344 |
Aszfaltburkolat maró |
|
5599 |
Alagútépítő gépek |
|
5631 |
Útfenntartó-, és karbantartó gépek |
|
5632 |
Földműfenntartó gépek |
3. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez
Gépkezelői tanfolyam szervezésének tárgyi feltételei
1. Az elméleti tantárgyak oktatásához:
a) tanterem és mellékhelyiségek,
b) falitábla és írásvetítő berendezés vagy számítógépes projektor (kivetítő
berendezés),
c) diavetítő berendezés vagy videolejátszó és
televíziókészülék, továbbá az egyes tantárgyaknak megfelelő oktatóprogramok, falitablók.
2. A gyakorlati tárgyak oktatásához:
a) működőképes, az előírt vizsgálatoknak megfelelő (időszakos vizsgálat,
érintésvédelem, időszakos műszaki vizsgálat) és a vizsgálatokról érvényes
igazolással rendelkező valamely gépcsoportba tartozó gép, amely megfelel a
tanuló által választott gépcsoportnak,
b) gyakorló terület, ahol a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése és a
rendeltetésszerű használat mértékét meghaladó környezetszennyezés nélkül
biztosítható a tanuló számára a gép kezelésének, valamint a hibaelhárításnak a
gyakorlása, beleértve a géphez tartozó különböző tartozékok, szerelékek fel-
és leszerelését. A gyakorláshoz olyan hőmérsékletet
kell biztosítani, amely belül van a gép üzemszerű használatához engedélyezett
hőmérséklet tartományon,
c) a tanuló és a gép üzemeltetéséért felelős személy (a továbbiakban:
gyakorlati oktató) részére a gép kezeléséhez (karbantartásához,
tartozékcseréjéhez) előírt munka- és védőruha, védőital.
4. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez
Az elméleti és gyakorlati oktatásra vonatkozó részletes szabályok
I. Elméleti tantárgyak oktatásának ismeretanyagai
1. Gépek szerkezettana
A gépcsoport szerkezeti elemeinek kialakítása és
működése:
– vázszerkezet
– futóművek
– elektromos hajtás
– benzin- és dízelmotorok
– hajtóművek
– hidraulikus rendszerek
– fékberendezések
A helyváltoztatásra szolgáló szerkezeti elemek és működésük
A gép indítása, a próbaüzem végrehajtása
Munkaeszközök felszerelése és cseréje
A hibaelhárítás és karbantartás általános szabályai
Időszakos karbantartás feladatai
2. Üzemeltetési és technológiai ismeretek
A munkavégzés helyének kijelölése és biztosítása
A környezeti és a gépüzemből adódó esetleges káros hatások felmérése, ezek
semlegesítésének lehetőségei
A gép üzembe helyezése
Az elvégezni kívánt emelési rakodási műveletek meghatározása
A rakomány rögzítésének általános szabályai
Az emelési, rakodási művelet végrehajtásának általános szabályai
A mozgatni kívánt anyagok, tárgyak (szóródó anyag, egységrakomány) jellemzői
A gép gazdaságos üzemének biztosítása
A gépnapló (emelőgép napló) vezetése
Az emelési, rakodási műveletekhez igénybe vett szerelékek műszaki állapotának ellenőrzése
A munkavégzés befejezésével a munkaterület biztosítása
3. Szakirányú munkavédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek
A gépnapló tartalma és vezetése
A gépkönyv tartalma
A munkavégzés általános biztonsági előírásai, a munkavédelemről szóló
jogszabályok kapcsolódó rendelkezései
A gépcsoport biztonsági berendezései
A munkakezdés biztonsági előírásai
A munkavégzés biztonsági előírásai
Az emelési, rakodási művelet végrehajtásához irányító igénybevételének
feltételei, az irányító jelzései
A munkavégzés befejezésének biztonsági előírásai
A gépkezelő által műszakonként elvégzendő gépvizsgálat tartalma
A géphez tartozó terhelési diagram használata
A gépcsoportba tartozó gépek kezelése esetén előforduló balesetek
személyi sérültjeinek ellátása, az alkalmazandó életmentő eljárások
II. A gyakorlati tantárgy oktatásának ismeretanyaga
Az emelési, rakodási művelet helyszínének kijelölése és biztosítása
A gép üzembe helyezése
Az emelési, rakodási művelet (műveletek végrehajtása)
Az emelési, rakodási művelet végrehajtásához irányító igénybevétele (ha
szükséges)
A munkaterületnek a munkavégzés befejezése utáni biztosítása
5. melléklet a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelethez
A vizsgák megtartására vonatkozó szabályok
I. Elméleti vizsga
A tanfolyamot folytató szervezet az elméleti vizsgák
megtartásához a tantermet biztosítja.
A vizsga megkezdése előtt a jegyzőkönyvvezető a vizsgabizottság elnökének
átadja a vizsgázók adatait tartalmazó vizsgajegyzőkönyvet. Ennek alapján a
vizsgabizottság ellenőrzi a jelöltek személyazonosságát, továbbá a tanfolyami oktatáson
történő részvételükre vonatkozó feltételek teljesítését. A vizsgabizottság
tájékoztatja a vizsgázókat az elméleti vizsgák lebonyolításának rendjéről.
A vizsgáztatást a vizsgabizottság végzi az oktató tanárok közreműködésével.
Az adott gépcsoporthoz tartozó vizsgatételeket a tanfolyami folytató szervezet
állítja össze és a tételeket a vizsgabizottság részére átadja.
A három elméleti vizsga időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc,
válaszadási idő 15 perc)
A vizsgázó a három elméleti tantárgyból egy-egy
kérdést tartalmazó tételt húz és a kérdésekre szóban válaszol.
Sikeres a vizsga, ha a vizsgázó mindhárom kérdésre megfelelő szakmai ismeret
bemutatásával válaszol. Ebben az esetben a vizsga értékelése „M”. Ha legfeljebb
egy kérdésre a jelölt válasza nem fogadható el, a jelölt újabb tételt húzhat és
a vizsgát ennek megválaszolásával folytathatja. Amennyiben erre sem tud
kielégítő választ adni, a vizsga sikertelen, a jegyzőkönyvbe „1” (bekarikázva)
kerül, és a jelölt leghamarabb 6 munkanap elteltével tehet újabb elméleti
vizsgát.
A vizsgázók vizsgaeredményeit a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvben rögzíti,
aláírja és átadja a vizsgabizottság elnökének, aki ismerteti a vizsgázókkal az
elméleti vizsgák eredményeit.
II. Gyakorlati vizsga
A tanfolyamot folytató szervezet a gyakorlati vizsgák
megtartásához a megfelelő gépet biztosítja.
A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke gépcsoportonként – a
gyakorlati oktatóval történt egyeztetés alapján – határozza meg és ismerteti a
vizsgázókkal. A gyakorlati vizsga időtartama gépcsoportonként 5–10 perc a
gyakorlati feladat jellegétől függően. A gyakorlati tantárgyból a vizsgázót a
vizsgabizottság vizsgáztatja a gyakorlati oktató jelenlétében.
Sikeres a gyakorlati vizsga, ha a vizsgázó a részére meghatározott
vizsgafeladatot maradéktalanul, megfelelő szakmai felkészültséggel teljesíti.
Értékelése a jegyzőkönyvben „M”. Sikertelen a vizsga, ha a jelölt a feladatot
csak részben teljesíti, vagy a gép kezelő-szerveit nem megfelelően kezeli, vagy
a feladat teljesítése közben a rakományban, a gépben vagy ennek környezetében
kárt okoz, vagy a jelenlévők közbeavatkozása nélkül okozna. Ebben az esetben a
jegyzőkönyvbe „1” (bekarikázva) kerül. Amennyiben a gyakorlati vizsga
sikertelen, a jelölt leghamarabb 6 munkanap elteltével tehet újabb gyakorlati
vizsgát.
A gyakorlati vizsgák eredményeit a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvben rögzíti,
aláírja és átadja a vizsgabizottság elnökének, aki ismerteti a vizsgázókkal a
gyakorlati vizsgák eredményeit.
III. A vizsgák lezárása
A gyakorlati vizsga befejezése után a vizsgabizottság a jegyzőkönyvet aláírja
és annak egy-egy példányát kapja:
a) a tanfolyamot folytató szervezet,
b) az NKH.